swfanokclubja.hupont.hu

Azt hiszem, aligha akadt a moziban olyan néző, aki a mustafari leszállópályán elhangzó mondatokból (nem csak a fent idézettekből) bizonyos mértékig ne érezte volna ki azt, hogy Anakinben ott él a féltékenység, a gyanú, hogy Padmé és Obi-Wan, a szerelme és a legjobb barátja a háta mögött egymásra talált.
Az eredeti elképzelés szerint Anakin féltékenysége sokkal hangsúlyosabb elemként lett volna jelen a filmben, amiről lényegében egyetlen jelenet gondoskodhatott volna, melyből az is kiderül, hogy a féltékenység magvát – ki más? – Palpatine ülteti el Anakin Skywalker lelkében.

Közvetlenül azután, hogy Kenobi elhagyja Coruscant-t, Palpatine alattomos kísérletet tesz rá, hogy megingassa Anakin és Obi-Wan barátságát. A jelenet előkészítése a következőképp szerepel a forgatókönyvben:

A kancellár szállítóhajója keresztülszáguld a városon, és a Szenátusi Irodaház leszállópályája felé tart. A leszállópályán egy magányos Jedi várakozik. A szállítóhajó leszáll, és Palpatine kancellár tűnik elő belőle, négy testőr és Mas Amedda kíséretében. A négy testőr távozik, ahogy Palpatine köszönti a rá várakozó Anakint.

Palpatine:
Nos, Anakin, kikísérted a barátodat?

Anakin:
Hamar megszerzi Grievous fejét.

Palpatine:
Csak remélni tudjuk, hogy a Tanács nem követett el hibát.

Anakin:
A Tanács igen biztos volt a döntésében.

Palpatine:
Szóbeszédek járnak a Szenátusban Kenobi mesterről. Sokak meggyőződése, hogy nem felel meg erre a feladatra.

Anakin:
Nem felel meg? Miért gondolná ezt bárki?

Palpatine:
Azt mondják, a józan gondolatait elhomályosítja egy bizonyos szenátornő befolyása.

Anakin:
Ez nevetséges. Ki lenne az?!

Palpatine:
(alattomosan) Senki nem tudja, ki lehet... csupán csak annyit, hogy egy szenátornő.

Anakin:
Ez lehetetlen. Én tudnék róla.

Palpatine:
Olykor a hozzánk legközelebb állók látnak bennünket legkevésbé.

Anakin nyugtalanná válik.

Palpatine:
Az üres szenátusi pletykák ritkán igazak, és soha nem pontosak. Biztos vagyok benne, hogy a mestered boldogulni fog.

A jelenetet 2003-ban leforgatták, ám a filmbe nem került be, és a forgatókönyvben szereplő párbeszéden túl, csupán az itt látható két képet ismerjük belőle.

  A jelenet érdekessége, hogy Padmé, aki az ellenzéki küldöttség vezetőjeként érkezik a kancellár irodájába, saját férjével találja szemben magát. Anakin az asztal túloldalán, Palpatine mellett áll. A vásznon talán nem is lehet megjeleníteni azt a feszültséget, amit ez a szituáció teremt. És persze Palpatine kihasználja az alkalmat, hogy Anakinben tovább szítsa a bizalmatlanságot és a bizonytalanságot. A kancellár sejti, hogy ha a szenátorok eddig nem kezdtek el terveket szőni hatalma megdöntésére, a mostani színvallás után minden bizonnyal megteszik. Talán meg is érzi ennek jeleit, ahogy az elhangzik a dialógusban. "Amidala szenátor rejteget valamit. Látom a szemében." – mondja Anakinnek, akiben, ne feledjük, már ott él a gyanú, hogy Padmé megcsalja őt Obi-Wannal, és elkezd gondolkodni azon, vajon miféle árulásról tanúskodik a lány tekintete: a Köztársaság vagy a szerelmük elárulásáról.

Palpatine:
Teljes mértékben megértem a fenntartásaikat, szenátor, és biztosíthatom, a kormányzók kinevezése semmi esetre sem csökkenti a Szenátus szerepét.

Padmé:
Vehetem hát úgy, hogy nem lesz több alkotmánymódosítás?

Palpatine:
Én is épp úgy szeretnék végetvetni ennek a szörnyű konfliktusnak, mint ön, szenátornő, és amint így lesz, garantálom, hogy azonnal helyreállítjuk a demokráciát...

Padmé:
Tehát diplomáciai megoldást keres a háború lezárására.

Palpatine:
Bíznia kell benne, hogy helyesen cselekszem, szenátor. Ezért vagyok itt.

Fang Zar:
Bizonyára, de...

Palpatine:
Azt mondtam, azt teszem, ami helyes. Legyen ez elég az önök... bizottságának!

Padmé:
A "kétezrek delegációja" nevében, köszönöm önnek, kancellár.

Palpatine:
Én köszönöm, hogy felhívta erre a figyelmemet, szenátor.

Padmé csalódott pillantást vet Anakinre, majd sarkon fordul, és a másik öt szenátorral együtt távozik. Palpatine Anakin felé fordul.

Palpatine:
Méltányolandó az őszinteségük, bár úgy érzem, több áll a kérésük hátterében, mint amennyit elmondanak nekünk.

Anakin:
Mire gondol?

Palpatine:
Nem bízhatunk bennük.

Anakin:
Amidala szenátorban egészen biztosan megbízhatunk...

Palpatine:
A Köztársaság bizonytalan időket él, Anakin. Némelyek lehetőséget látnak a bizonytalanságban. Amidala szenátor rejteget valamit. Látom a szemében.

Anakin:
Biztos vagyok benne, hogy téved.

Palpatine:
Meglep, hogy a Jedi-ösztöneid nem érzékenyebbek az ilyesmire.

Anakin:
Csupán csak nem érzek árulást Amidala szenátorban.

Palpatine gondosan méregeti Anakint, majd kétkedő pillantást vet rá.

Palpatine:
Dehogynem, csak nem akarod bevallani. Tele vagy vívódással, Anakin.

A III. Epizód egyik kulcsmomentuma Anakin álma, mely végzetes döntések felé sodorja a főhőst; annyira szeretné megakadályozni az álom beteljesülését, Padmé halálát, hogy végül saját tetteivel okozza azt.
Az álom vagy látomás, mint a történet egyik eleme, már a korai ötletek között megjelent. Az első elképzelések szerint azonban nem Anakin álmodta volna meg Padmé sorsát, hanem éppen fordítva, Padmé látta volna meg előre egy szörnyű látomásban, hogy mi fog történni Anakinnel.

A kérdés már csak az, mikor láthattuk volna Padmé álmát. George Lucas egy olyan jelenetet képzelt el, melyben Padmé fájdalmasan a földre görnyed, és e fájdalmak közepette derengenek fel neki a jövő szörnyű képei. A jelenetben Yoda is szerepelt volna, aki aggódva, de tehetetlenül szemléli a lány kínjait.

  A film egyik látványossága Kenobi és a droidtábornok üldözési jelenete. A Jedi egy óriásgyík, Boga hátán ülve veszi üldözőbe Grievoust. Az eredeti elképzelés szerint láthattuk volna azt is, amikor Obi-Wan kiválasztja Bogát. Miután R4-G9 elterelő manőverként felszáll a Jedi-vadászgéppel, Obi-Wan a forgatókönyv szerint gyalogszerrel indul útnak a városban, hogy jobban megfigyelhesse az ellenség búvóhelyéül szolgáló tízedik szintet. A Jedi egy elektromos látcsővel kémleli Grievous búvóhelyét, mikor furcsa bőgést hall. A hang nyomába eredve talál rá arra a karámra, ahol a sárkányszerű gyíkokat tartják gazdáik. Az állatok mellett Obi-Wan utai gondozókat talál, és egyiküket elmetrükkel ráveszi, hogy bocsássa rendelkezésére valamelyik gyíkot. Obi-Wan megvizsgálja valamennyi állatot, és kiválasztja az egyiket, melyről az apró termetű gondozó elmondja, hogy a Boga névre hallgat.

  A III. Epizód legfőbb kérdése volt, miért áll át Anakin Skywalker az Erő sötét oldalára. Anakin döntése számos tényező szövevényéből fakad, és jó okunk van feltételezni, hogy Lucas a kezdetektől tudta, hogy itt szerepet oszthat univerzuma legvitatottabb lényeinek is.
Egy másik kérdés, mely leginkább a rajongókban merült fel, hogy Lucas az új filmekbe beletesz-e egy a közönséget hasonlóképp sokkoló fordulatot, mint amit a klasszikus trilógiában láthatunk, bár sejthető volt, hogy egy előzmény történetbe nehéz beleszőni bármit, ami vetekedhet azzal, amikor A Birodalom visszavágban Darth Vader elmondja Luke-nak, hogy legfőbb ellensége, a szörnyeteg, akit a fekete páncél mögé képzel nem más, mint tulajdon apja.

Színészi játék és talán hangulat szempontjából is a III. Epizód egyik kiemelkedő jelenete Palpatine és Anakin beszélgetése a Coruscant-i operaházban, ahol a kancellár, természetesen a kísértés szándékával, egy Sith legenda elmesélésén keresztül, Anakin tudtára adja, hogy a midichloriánok, bizonyos Sith-praktikák alkalmazásával, képesek "életet teremteni". Palpatine a halál legyőzéséről beszél (és tudja, hogy a legjobb húrokat pengeti, hiszen Anakin minden gondolata akörül forog, hogyan menthetné meg Padmé életét), ám eközben számos nézőben felmerült a gondolat, hogy mindebből következhet: Anakin maga is a Sithek teremtménye. Feltételezésük nem volt alaptalan.

A midichloriánok eredetileg nem is a színházjelenetben nyertek volna említést, szerepük sokkal direktebb megfogalmazást kapott a forgatókönyv első vázlatában (2003. január), abban a jelenetben, mely Anakin áttérését mutatja be. Anakin már a történetnek ebben a korai változatában is azért szegődik a sötét oldal szolgálatába, hogy a Sith nagyúrtól szerzett tanítások révén megóvja szerelmét az előre megálmodott végzettől, ám az áttérés jelenete kevésbé erre a momentumra volt kiélezve: Palpatine megpróbálja átcsábítani Anakint az Erő sötét oldalára, de a Jedi nem enged a csábításnak, míg a kancellár megdöbbentő vallomást nem tesz.

Anakin:
Nem hiszek neked.

Darth Sidious:
Áh, pedig tudod, hogy igaz. Ha megtisztítod az elméd, felismered az igazságot. Szinte apádként is gondolhatnál rám.

Anakin:
Ez lehetetlen!

Darth Sidious:
Mindazonáltal döntened kell...

Az érzelmileg kellőképp ingatag ifjú dönt is, és természetesen rosszul; hiszen, ha a lénye a Sithektől ered, miért ne köztük keresné a helyét?
A párhuzam azonban túl erős (és a régi trilógiát ismerő néző számára erőltetett) lett volna Anakin és Luke felismerése között. Bár a történet kronológiai rendjét követve, az utóbbi aggály talán már kevésbé érvényes.

A párbeszéd mindenesetre a forgatókönyv későbbi változataiban már nem szerepelt, helyette bekerült a történetbe a színházjelenet és Darth Plagueis, a bölcs legendája (2003. április), melynek helyszíne a forgatókönyv szerint nem is az opera, hanem Palpatine irodája lett volna. Ez azonban egy másik történet.

Hogy ezek után Palpatine vagy a Sith a kiválasztott teremtőjének tekintendő-e, azt végül is a film alapján nem tudjuk eldönteni. Ha azonban az a kérdés, tekinthető-e annak, a válasz egyértelmű igen.

2003 nyarán a forgatás egyik legtöbb fejfájást okozó jelenete Palpatine és Mace Windu párbaja volt. Nick Gillard koreográfus lendületes párbajt tervezett a Sith nagyúr és a Jedi-mester összecsapásaként, melyet a színészek minimális közreműködésével, kaszkadőrök és a digitális technika felhasználásával kívánt kivitelezni. Lucas azonban azt a rendezői döntést hozta, hogy kevesebb totál képet és több közelit alkalmaz a jelenetben, hogy előtérbe helyezze a küzdő felek karakterét. Mindez felborította a forgatás menetét, hiszen a színészeknek (Ian McDiarmidnek és Samuel L. Jacksonnak) hirtelen be kellett tanulnia számos mozdulatot, Gillardnak pedig újra kellett koreografálnia a párbaj jelentős részét. Bár a végeredményt mindenki ítélje meg maga; véleményem szerint a párbajjelenet kissé kapkodóra és szedett-vedettre sikeredett – a rendezői elképzelés a karakterek dominanciájáról megvalósult, ám a koreográfia erősen háttérbe szorult.
A párbaj általam vélelmezett agyonszerkesztettségének okát azonban nem csupán a forgatás körüli nehézségekben kereshetjük, hanem a jelenet későbbi átalakításában is.
Kiindulópontunk legyen az alábbi kép, mely a film ismeretében zavarba ejtő lehet!

A magyarázat az, hogy a kép 2003 júliusában készült Sydneyben, amikor a jelenetsor eredeti változatát forgatták, mely hihetetlen módon eltért attól, amit a filmben láthatunk. Először is – mint arról egy korábbi alkalommal már írtunk – az eredeti változatban Mace Windu nem Anakint küldi a kancellárhoz Grievous tábornok halálhírével, azzal a hátsó szándékkal, hogy színvallásra kényszerítse a Köztársaság első emberét, hanem kísérőivel maga viszi el a hírt Palpatine-nak (a fenti képen). Ugyanebben a változatban Anakin, miután Palpatine felfedi előtte valódi kilétét, nem ránt kardot, és nem siet a Jedikhez, hogy azon nyomban feladja nekik Darth Sidioust, elnyerve ezzel Mace Windu bizalmát. És, hogy folytassuk a sort, Windu nem küldi Anakint a Jedi Tanács termébe, ahol a parancs szerint maradnia kellene, nem láthatjuk hosszan vívódni a fiút, azaz a filmben nem szerepelt volna az a különleges hangulatú jelenet sem, melyben Anakin és Padmé két külön helyszínen, de egy időben egymásra gondol, és Anakin nem is a párbaj utolsó pillanatában toppant volna be Palpatine irodájába.

De akkor hogyan festett volna eredetileg a jelenet? Zárójeles érdekesség, hogy a filmben láthattuk volna, ahogy a négy Jedi-mester a köztársasági őrök ellenállásába ütközve bejut a főkancellár irodájába – ezt minden más átalakítástól függetlenül kivágták. Ezután Windu és kísérete megérkezik Palpatine-hoz, aki mellett ott áll Anakin. Igen, Anakin mindvégig jelen lett volna a mesterek összecsapása során; a jelenetet így forgatták le, a filmben mégis egészen máshol van a főszereplő. Windu tehát elmondja Palpatine-nak, hogy a droidtábornok halott, a háborúnak vége, ezért legfőbb ideje, hogy a kancellár lemondjon különleges jogairól. Palpatine tudja, hogy eljött az idő a konfrontálódásra; ellenszegül, mire a Jedik kardot rántanak. "Maradj mögöttem" – utasítja Mace Anakint ebben a pillanatban. Az ifjú Jedi nem avatkozik közbe, még akkor sem, amikor a kancellár az Erő segítségével lecsatolja és saját kezébe röpíti Anakin fénykardját. Bizony, Palpatine az eredeti történet szerint Anakin fegyverével kaszabolta le a mestereket, és azzal vívta meg a Windu elleni párbajt is. Ez az a kard, amit Palpatine eredetileg elveszített volna a párbaj végén, és saját kardját (a végleges történet szerint egy másodpéldányt) a Yoda elleni párbajban használta volna először. Ha kikockázzuk az irodában játszódó párbajjelenetet, állítólag észrevehetjük, hogy néhány képkockán valóban Anakin fénykardja látható Palpatine kezében, de még a játékboltokban is kapható volt Anakin fénykardjával csomagolt Palpatine-figura.

A változtatás többek közt azt jelentette, hogy ahol tudták, Anakin fénykardját kicserélték Palpatine fegyverének markolatára, bár a méretbeli eltérések miatt ez komoly nehézséget jelentett. Az utóforgatáson Ian McDiarmid természetesen már Sidious fénykardjának markolatát szorította a kezében. Szinte teljesen újra kellett forgatni a Palpatine "kisszobájában" játszódó részeket. A kancellár immár az "ingujjából" csalja elő fegyverét. A Winduval vívott párbaj nagy része a 2003-as forgatás felvételeiből lett összevágva, figyelve arra, hogy Anakin egyszer se látszódjon a háttérben, azt a jelenetet azonban, amikor Mace fejbe rúgja Sidioust, 2004-ben vették fel, Michael Byrne kaszkadőr részvételével.

  A forgatókönyv szerint miután Yoda és két kísérője, Tarfful és Csubakka menekülésre szánja el magát, alkonyatkor egy tónál kicselezik a felkutatásukra indult klónokat. A jelenet töredéke a filmben is látható, amikor nyitott AT-RT lépegetők rátalálnak egy sérült vuki katamaránra, benne egy vuki holttestével, majd hamar tovább is állnak. A forgatókönyv szerint a halottnak vélt vuki Tarfful, aki csupán színleli, hogy meghalt. A lépegetőn gubbasztó klón, biztos, ami biztos, parancsot ad, hogy mindenki szálljon ki a hajóból, ám meglepetésére onnan egy furcsa, apró termetű lény kerül elő. Testét sár borítja, torzonborz haja pedig égnek áll. "Jó vuki... egyél vukit!" –- mondja eszelősen kuncogva a kis teremtmény, aki valójában Yoda. A Jedi-mester egy elmetrükkel meggyőzi a lépegető pilótáját, hogy nincs itt semmi keresnivalója. Közben Csubakka hátulról felmászik az AT-RT-re, és a vízbe hajítja a klónkatonát. Tarfful kiszáll a katamaránból, és ő is helyet foglal a lépegetőn, Yoda pedig leveti álcáját, és a tó vizében lemossa magáról a sarat.

  Hónapokig borzolta a rajongói kedélyeket az a kémjelentés, mely beszámolt a "sárban hempergő" Yoda mesterről, aki állítólag még szellentett is volna egyet Dolby Surroundban, hogy végképp zavarba hozza klón ellenfeleit. Az erre történő utalás azonban a forgatókönyv kiadott változataiból hiányzik.
Nem úgy az az óriás-szitakötő, melyet rögtön a lépegető elfoglalása után lovagolt volna meg a Jedi-mester, hogy azon folytassa útját a menekülést jelentő mentőkabin felé.

  Lucas 2003 decemberében látott neki, hogy tervanimáció szintjén elkészítse a tónál játszódó jelenetet. Egy keddi napon egykori mentora és barátja, a Keresztapa és az Apokalipszis most rendezője, Francis Ford Coppola látogatta meg a Skywalker Ranchen, hogy szemügyre vegye, hogyan rendez a számítógép képernyője előtt. Talán Coppola jelenlétének is volt abban szerepe, hogy Lucas szeme előtt az Apokalipszis most képsorai pörögtek, ahogy a kashyyyki jelenetet rendezte. El is határozta, hogy elhelyez egy utalást a jelenetben: Csubakka pontosan úgy bukkant volna elő a vízből, mint Martin Sheen az 1979-es háborús film egyik jelenetében.

Mindez azonban 2004 márciusában kikerült a filmből, és csak a már említett töredék készült el. Az itt látható képek a jelenet többi részének tervanimációjából valók.

Qui-Gon Jinn csak említés szintjén szerepel A Sithek bosszújában, ám többek közt a regényváltozat árulkodik róla, hogy eredetileg neki is jutott volna szerep. Az alábbi (kimaradt) jelenetet a végleges forgatókönyvben találjuk - a helyszín Polis Massa, Yoda a megfigyelőkupola alatt ül és meditál.

Yoda:
Nem tudtam megállítani a Sith nagyurat. Sokat kell még tanulnom.

Qui-Gon:
Türelem! Lesz időd. Nem úgy, mint nekem. Amikor eggyé váltam az Erővel, hatalmas felfedezést tettem. A tanításommal képes leszel rá, hogy akaratod szerint válj eggyé az Erővel. A fizikai valód elenyész, de megőrzöd a tudatod. Nagyobb lesz a hatalmad bármelyik Sithénél.

Yoda:
Örök létezés.

Qui-Gon:
A képesség, hogy dacoljunk az elmúlással, megszerezhető, de csupán önmagunk számára. A whillek egyik sámánjának sikerült elsajátítania. Ez az állapot nem a kapzsiság, hanem a könyörületesség révén érhető el.

Yoda:
Eggyé válni az Erővel, s mégis létezőnek maradni... ez mindennél nagyobb hatalom.

Qui-Gon:
Meg fogod tanulni, hogy lemondj mindenről. Nincs ragaszkodás, nincs önzés. Nincs testi létezés.

Yoda:
Hatalmas Jedi-mesterré váltál, Qui-Gon Jinn. Örömmel válok tanítványoddá.

Yoda még egy percig elgondolkodik ezen, aztán Bail Organa lép a terembe, és megtöri a meditációját.

"A kupola alatt Yoda ült. Nem nézett a csillagokra.
Nagyon sokáig ült.
Az önismerethez vezető ösvény még csaknem kilencszáz esztendő után is göröngyös volt ahhoz, hogy véres sebeket okozzon neki.
Szelíd hangon beszélt, de nem magához.
Bár senki nem ült mellette, nem volt egyedül.
– Kudarcot vallottam. Cserben hagytam a Jediket.
Az Erőhöz beszélt.
És az Erő válaszolt neki. Ne vádold magad, öreg barátom!
Ahogy az elmúlt tizenhárom év alatt mindannyiszor, az Erő most is Qui-Gon Jinn hangján szólt hozzá.
– Túl öreg lettem – mondta Yoda. – Túl merev. Túl arrogáns, hogy észrevegyem: a régi út nem az egyetlen út. Úgy neveltem a Jediket, hogy olyanná váljanak, mint azok a Jedik, akik engem tanítottak hosszú évszázadokkal ezelőtt... de azok az ősi Jedik más korban éltek. A galaxis megváltozott. A Rend viszont nem változott, mert nem engedtem, hogy megváltozzék.
Könnyebb mondani, mint megtenni, barátom.
– Végtelen rejtély az Erő. – Yoda felszegte fejét, s tekintetét a némán forduló csillagokra emelte. – Sokat kell még tanulnom.
Lesz időd, hogy megtanuld.
– Végtelen tudás... – Yoda megrázta a fejét. – Végtelen időt kíván.
A segítségemmel megtanulhatod, hogyan válj eggyé az Erővel úgy, hogy megőrzöd a tudatod. Örökké egyesítheted vele a fényedet. Idővel talán a fizikai valódat is.
Yoda nem mozdult. – Örök élet...
A Sithek fő célja, mégsem érhetik el soha. Csak a teljes lemondás révén érhető el, nem önmagunk felmagasztalásával. A könyörületesség vezet el hozzá, nem a kapzsiság. A szeretet a válasz a sötétségre.
– Eggyé válni az Erővel, s mégis létezőnek maradni... – tűnődött Yoda. – Ez mindennél nagyobb hatalom.
Nem garantálható, de megtanítható. Ha szeretnéd, megtanulhatod.
Yoda lassan bólintott. – Hatalmas Jedi-mesterré váltál, Qui-Gon Jinn. Mindig remek mester voltál, én pedig túl vak, hogy ezt észrevegyem.
Felemelkedett, összekulcsolta maga előtt a karját, és a Jedik szertartásos módján fejet hajtott. Ez a tanítványok tiszteletteljes mozdulata volt mesterük jelenlétében.
– Örömmel válok tanítványoddá."

A párbeszéd annak ellenére nem került a filmbe, hogy kezdetektől része volt a forgatókönyvnek, igaz, a helye változott. A forgatókönyv első vázlata szerint Qui-Gon és Yoda beszélgetése nem Polis Massán, hanem Kashyyykon zajlott volna, közvetlenül azután, hogy Yoda hologram formájában részt vesz a Jedi Tanács ülésén. A dialógusnak ebben a korai változatában Yoda azt szeretné megtudni, mi fogja okozni a Jedik pusztulását, ám Qui-Gon nem tudja megadni a választ, mivel az Erő nincs egyensúlyban.

Hogy Lucas pontosan mikor határozott úgy, hogy a jelenetnek nincs helye a filmben, nem tudhatjuk, de az bizonyos, hogy az I. Epizódban Qui-Gon Jinnt alakító Liam Neesonnal nem készítettek hangfelvételeket A Sithek bosszúja számára.

Volt azért olyan elképzelés is, ami szerint Qui-Gon Jinn szellemalakként is megjelent volna a filmben, bár az ötlet nem Lucasban merült fel. Csupán a látványtervező csapat egyik-másik tagja játszott el a gondolattal.
Az ötlet gazdája Iain McCaig volt, de Erik Tiemens és Ryan Church dolgozta ki a lehetséges jelenet látványterveit 2003 első napjaiban. Az elképzelt jelenetben Qui-Gon nem Yodának, hanem Obi-Wannak jelent volna meg, méghozzá az Utapaun, a Nos szörny barlangjában. Ez az a barlang, ahol Kenobi felbukkan a vízből, miután saját klónkatonái rátámadnak és Bogával együtt a mélybe zuhan.
Church és Tiemens a látványtervek elkészítésekor A Birodalom visszavág Dagobah-i barlangjelenetét vette alapul, melyben Luke Skywalkernek jelenik meg egy látomásban Darth Vader alakja. Tiemens részletesen kidolgozta a barlang felépítését és Obi-Wan útvonalát. Kenobi az elképzelés szerint a szörny barlangjából egy szűk járaton át távozott volna, és így jutott volna át abba az üregbe, ahol megjelenik neki egykori mestere. Qui-Gon utasítása Obi-Wan számára: menjen a Mustafarra, és állítsa meg Anakint – természetesen csak a látványtervezők ötletelésében.

Végül ne menjünk el szó nélkül egy mondat mellett, amely csak a forgatókönyv dialógusában lelhető fel – Qui-Gon Jinn a "whillek" (Whills) egyik sámánjáról beszél. Hogy kik vagy mik azok a whillek, annak valószínűleg egy külön cikket szentelhetnénk, annak ellenére, hogy nem ismerjük a pontos választ. George Lucas kezdetektől használja ezt a nevet, különösebb magyarázat nélkül, így csak annyi biztos, hogy a whilleknek mindenképp fontos szerepe van az ő univerzumában.
Aki ismeri az Új remény korai forgatókönyv-változatait vagy olvasta annak regényváltozatát, találkozott már a "Whill Krónikák" nevével (Journal of the Whills). Ezek azok a krónikák, melyekben – Lucas fantáziája szerint – fennmaradt a Csillagok háborúja története. A Csillagok háborúja 1972-ben készült első vázlata is ezt a címet viselte.
J. W. Rinzler The Making of Star Wars Revenge of the Sith című könyvében találunk néhány idevágó mondatot a rendezőtől, melyeket a film forgatásának első napján jegyzett le a szerző. R2-D2 első jelenetének forgatására készülve George Lucas Rob Coleman animációs rendezőnek mesél arról, miért szemtanúja Artu a történet szinte minden fontos eseményének. R2-D2 az – mondja Lucas –, aki A Jedi visszatér eseményei után száz évvel elmeséli a Skywalkerek történetét a Whill Krónikák lejegyzőjének (Keeper of the Whills).
A sámán, akit Qui-Gon említ, múltbéli személy – lehet a krónikás egyik elődje, de az is lehet, hogy egy whill nevezetű népcsoport tagja. Az biztos, hogy spirituális személy, hiszen rálelt az örök élet titkára. Megválaszolatlan kérdés viszont, hogy Qui-Gon még életében találkozott-e akár vele, akár a felfedezéssel, amit tett, vagy pedig már a túlvilágon szerezte róla szóló ismereteit.
Egy biztos: a whillek – bárkiket is értsünk e név alatt – a Star Wars-univerzum történetének passzív szemlélőiből aktív részeseivé, formálóivá váltak... még ha csak egy kimaradt jelenetben is.